X X V . ANNALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI. 1 9 2 8 .

KÉNKRISTÁLYOK AJKÁRÓL ÉS P I L I S - S Z E N T -IVÁNRÓL.

Irta: D E K O C H SÁNDOR.

(3 ábrával).

S C H W E F E L K R I S T A L L E VON A J K A UND P I L I S -SZENT-IVÁN.

Von Dr S. K O C H .

(Mit 3 Figuren).

D E S T R E D A R E Z S Ő úr Ajkára és Pilis-Szent-Ivánra tett kirándulásai

alkalmával e két szénbányahelyünk hányóiról apró kénkristályok alkotta vékony kéreg, illetve kénkristálycsoportokkal borított meddő kőzet­darabokat hozott. A kristályok a hányon égő, aránylag magas kén­tar talmú (az ajkai feketeszén 1 ' 5 3 — 4 ' 4 1 %, a pilis-szent-iváni barnaszén 4 ' 6 9 - 5 ' 6 2 % égethető ként tartalmaz) szén tökéletlen oxidatioja révén keletkeztek, éppen úgy, mint a külföldi, különösen németországi barna­szénbányákból jól ismert, pompás lapdús kis kénkristálykák. •

Az Ajkáról és Pilis-Szent-Ivánról előkerült kénkristályok rövid leírását a következőkben adom.

A j k a . Az itteni feketeszénnel váltakozva települt, több-kevesebb szenet tar talmazó márga darabjait vékony kéregben vonja be a kén. Kristályai rendkívül aprók, csak a mélyedésekben, repedések falán ülő halmazok egyénei között akad néhány, mely a milliméteres nagyságot eléri. A kristálykák lapjai erősfényűek, színük világos kénsárga, teljesen átlátszóak. Legnagyobb részük egyszerű alapbi piramis, a kisebb számú combinatiokon is mindenkor ez az uralkodó forma. Ezen kívül csak az s { 1 1 3 } bipiramis kicsiny négyszögeit és az n { 0 1 1 } keskeny sávjait állapí­tottam meg e leihely kristálykáin. Érdekes, hogy a kristálylapok annyira hibátlanok, hogy a mérések szolgáltatta szögadatok a legpontosabban

29*

vágnak a számított értékekkel. Az említett három forma alkotta combi­n a i ót mutatja be 1. ábránk.

Lapokban jóval gazdagabbak a másik lelhelyről, P i l i s - S z e n t -I V á n-ról származó kénkristályok. Az égett agyagon ülő, világos kén­sárga kristálycsoport egyénei részben szinte gömbölyded alakúak a rajtuk fellépő számos kristályforma lapjaitól. A kristályokon, melyeknek java­része itt is alatta marad az 1 mm-es méretnek, a következő 13 forma felléptét állapítottam meg:

c = (001; & = (031} b = {010} eo = (117} m = {110} t = {115} V = {013} s = {113} w = {023} JJ — {111! n = {011} cc = {133}

2- — {135}

Öt kristálykát vizsgáltam meg s ezek az alább jelzett formák combinat iói :

c b m V w n ê co t s p x z

1. . + • . . + • . + . + . + 2. + . + . . + . . + . + + .

3. . + . . . + . . + • + + + 2. ábra .

4. - f . • - . 4- • H- + • ' + • • 5. + . + + + + + + + + + . . 3 . ábra .

A kristályok mind bipiramisos habi tusúak s rajtok, mint lá tható,

különösen a [110] és [100] zónákba tartozó formák lapjai dominálnak.

Három forma, az n (011), t (115) és p (111) lapjai egyetlen combinatióról

sem hiányoznak. A megvizsgált kristályok közül a lapokban legszegé­

nyebbet (1. és 4. sz. combinatiók) öt, míg a lapokban legdúsabbat (5. sz.

combinatió, 3. ábra) tíz forma lapjai építik fel.

A c (001) kicsiny, rhombusalakú lapjai mindig simák, fényesek,

ellenben a kicsiny b (010) lapok és az m (110) aránylag ritkán fellépő, keskeny sávjai egyenetlen felületűek, homályosak. Az [100] zónába tar­tozó formák lapjai mindig kifogástalan ragyogásúak, úgyszintén az {110} zónába tartozók is. Utóbbiak közül a p (111) és t (115) minden kristályon uralkodólag fejlettek, e két forma lapjai szabják meg a kristályok habi­tusát . Rajtuk kívül az n (011) és w (023) formák szerepelnek 5. számú kristályainkon erőteljesebben fejlett lapokkal, az összes többi kristály­forma csak élénken csillogó keskeny sáv, vagy polyeder alakjában lép fel a combinatiókon.

Néhány fontosabb mért és számított szögérték:

Mért: Számított: (KOKSCHAROW) c : v = 001 : 013 3 2 ° 2 5 3 2 ° 2 3 ' 3 0 " V : w 013 : 023 1 9 ° 1 9 ' 1 9 ° 2 2 ' w : n 023 : 011 1 0 ° 3 0 ' 1 0 ° 3 1 ' 3 0 " n : ö - 011 : 031 1 7 ° 4 3 ' 1 7 ° 4 7 " ê : b - 031 : 010 9 ° 5 9 ' 9 ° 5 6 ' c : co = 001 : 117 2 3 ° 2 0 ' 2 3 ° 1 9 ' CO : t = 117 : 115 7°W 7 ° 4 6 ' 3 0 " t : : s = 115 : 113 i 4 ° o r 1 4 ° 0 3 ° 1 5 " s : : p 113 : 111 2 6 ° 3 0 ' 2 6 ° 3 0 '

P : m = 111 : 110 1 8 ° 2 3 ' 1 8 ° 2 1 ' 1 5 " g : z = 135 : 135 3 4 ° 1 4 ' 3 4 ° 1 7 ' x : : n = 133 : : 011 19°55 ' 19°57 ' g : x == 135 : 133 13°04 ' 1 3 ° 0 5 ' 3 0 "

3. ábra. - Fig. 3.

1. ábra. Fig. 1. 2. ábra. — Fig. 2.

454 S. KOCH

Von den Halden der Kohlenbergbaue Ajka und Pilis-Szent-Iván hat Dr R. S T R E D A gehaltlose Gesteinstücke mitgebracht, die mit einer dünnen Kruste von kleinen Schwefelkristallen, beziehentlich mit kleinen Schwefel­kristallgruppen bedeckt sind. Die Schwefelkristalle sind infolge der ünvol-kommenen Oxidation der an den Halden brennenden, ziemlich hoch schwefelhaltigen Kohlen entstanden, ebenso, wie die aus den Braunkohlen­bergwerken Deutschlands gut bekannten, prachtvollen winzigen Schwefel­kristalle.

Die kurze Beschreibung der von Ajka und Pilis-Szent-Iván stammen den Schwefelkristalle gebe ich im Folgenden.

A j k a . Die Stücke des mit den hiesigen Schwarzkohlen wechselnd­gelagerten Mergels sind mit einer dünnen kristallinischen Schwefelschicht inkrustiert. Die Kristalle des Schwefels sind sehr winzig, nur unter den W ä n d e n der Spaltungen sitzenden Individuen sind einzige zu finden, welche die Millimetergrösse erreichen.

Die Flächen der Kristalle sind stark glänzend, ihre Farbe ist hell schwefelgelb, sie sind ganz durchsichtig. Herschende Form ist an ihnen die Grundpiramide, welche an dem grössten Teile der Kristalle die einzige Form ist. An den wenigen Combinationen hatte ich ausser der Form p {111} nur die schmalen, glänzenden Streifen der Form n {011} und die gutspiegelnden Meinen Vierecke der Form s {113} constatiert.

Es ist interressant, dass die Spiegelung der Flächen so gut ist, dass die gemessenen Winkelwerte mit den berechneten genau übereinst immen.

Die von P i l i s - S z e n t - I v á n stammenden Schwefelkristalle sind viel llächenreicher. Die an dem gebrannten Ton sitzenden, höchstens 1 mm grossen, licht schwefelgelben Kristalle sind zum Teil ganz kugelförmig von den Flächen der an ihnen auftretenden Kristallformen. An den 5 untersuchten Kristallen hatte ich die folgenden 13 Kristallformen fest­gestellt :

{001} ß {031}

b = {010} CO = {117} m = {110} t = {115} V = {013} s = {113}

w = {023} p = {111} n — {011} X = {133}

z — {135}

Die Kristallformen bauen die folgenden Combinationen auf :

c b m v w n $ co t s p x z 1. . ' . + . ' ; . • + • . + • + • + 2. + . + . . + . • + - + + . 3. . + • • . + • . + • + + + Fig. 2. 4. + • • • . + . . + + + . 5. + . + + + + + + + + + . - Fig. 3.

Die Kristalle gehören dem bipiramidalen Typus an, und an ihnen dominieren die Flächen der zu den Zonen [110] und [100] gehörenden Formen.

Die Flächen der Kristallformen, mit Ausnahme der kleinen und ziemlich selten auftretenden Flächen der Formen b und m, welche matt sind, haben einem starken Glanz und haben einen guten Reflex.

[Készült a Pázmány Péter Tudományegyetem ásvány-kőzettani intézetében].